Testünket a testtájaknak megfelelően rövidebb vagy hosszabb, különböző vastagságú szőr borítja. Az egész testet beborító vékony szőrszálakat piheszőrnek, vagy lanugónak nevezzük. A fej bőrét betakaró, hosszú, vastagabb szőrszálak összessége a ha. A nemi érés után kifejlődő szőrszálakat nemi szőrzetnek nevezzük. Bár az egyes szőrtípusok különböző méretűek, felépítésük azonos. Szőrzet nem található a talpon, tenyéren, ajakon és körmön. A szőr fejlődése még a méhen belüli születés előtti prenatális korban megkezdődik, valamennyi szőr szőrtüszőben foglal helyet.

A hám benyomódásából lesz a szőrtüsző. A benyomódásban is megtalálhatók a rétegek. A szőrtüsző enyhén fogazatos, belekapaszkodik a szőrbe. A szőrtüsző legalján vannak a mátrix sejtek, amelyből keletkeznek a szőrszálak. 45 fokos szögben helyezkedik el.

A csőszerű szőrtüsző legalján három, egymástól jól elkülönülő réteg figyelhető meg: a külső és belső gyökérhüvely, valamint a kutikula.

A külső gyökérhüvely a bazális és a tüskés rétegből keletkezett, a belső gyökérhüvely az elszarusodó rétegeknek, a szemcsés és a fénylő rétegnek felel meg. A kutikula, amelyet kéreghártyának vagy bőröcskének is nevezünk, fogazatszerűen kapcsolódik a hajszálhoz. A kutikula a bőr szarurétegével rokon, a belső gyökérhüvely és a kutikula csak a szőrtüsző alsó szakaszában fordul elő, a felszín felé haladva fokozatosan eltűnik. A bőr felszívó szerepe szempontjából ennek nagy jelentősége van, mert hatóanyagokat a bőr mélyebb rétegeibe a szőrtüsző nyílásain keresztül könnyen be tudjuk juttatni, mert a barrier funkció csak a vízben oldódó anyagokkal szemben érvényesül.

A bőraljában a belső gyökérhüvely kiboltosodásából keletkezik a hajhagyma, amely a kötőszöveti eredetű hajszemölcsöt veszi közre. A hajszemölcshöz vérerek és idegek futnak, sok vérér van a hagyma körül és alatt, az táplálja. A hajszemölcs feletti részen gyors osztódásra képes alapsejteket figyelhetünk meg, amelyeket mátrixsejteknek is nevezünk. A mátrixsejtek hám eredetűek, azonos tulajdonságúak, mint a bőr hámrétegének bazális sejtjei. Tápanyagellátásuk függ a hajszemölcs vérellátásától. A mátrixsejtek feladata a szőrszálak képzése. A mátrixsejtek osztódása nem folyamatos. Ha a szőrszálak egy bizonyos hosszúságot elérnek, a mátrix sejtek beszüntetik osztódásukat. Ekkorra a sejtek jelentős része levállik a hajszemölcsről, kis sejtcsoportot hátrahagyva a szőrszállal együtt a szőrtüszőben felfelé vándorol, a szőrszál vége legömbölyödik, külső hatásokra könnyen távozik. A szőrváltás három fázisban történik: anagén, katagén és telogén. 

Anagén szakasz( növekedési fázis): Fokozatosan osztódnak a mátrixsejtek, a meglévő ép szőrszál növekszik. Ebben a fázisban célszerű epilálni( végleges szőrtelenítés) 

Katagén szakasz( átmeneti fázis): A szőrszál leválik a papilláról és eléri a faggyumirigyet. A mátrixsejtek megszüntetik a működésüket, nem nő a szőr, ez a szakasz egy- két napos max egy hetes.

Telogén szakasz( nyugalmi fázis): A mátrix sejtek újraosztódnak, megindul az új szőrszál keletkezése, a régi szőrszál kilökődik.