A hámréteg benyomult az irhába és a bőraljába, így jött létre egy cső szerű tok: a szőrtüsző.

Szőrtüsző részei: - külső gyökérhüvely, - belső gyökérhüvely, - szőrtüsző kutikulája

A szőrtüsző csövének legalján három elhatárolt réteget különböztetünk meg:

  - külső gyökérhüvely( a bazális és tüskés réteg folytatása).   

  - belső gyökérhüvely( elszarusodó réteg, szemcsés és tüskés rétegnek felel meg)     

  - szőrtüsző kutikulája( bőröcske,kéreghártya fogazatszerűen kapcsolódik a hajszálhoz).

A belső gyökérhüvely és a kutikula a szőrtüsző alsó szakaszában fordul elő. A felszín felé haladva ez fokozatosan eltűnik. A szőrtüsző alján található a hajszemölcs, az az papilla. A papilla feladata, a táplálék felvétele, átalakítása, raktározása, továbbítása a hajszálnak, a hajnövekedés biztosítása és a festékképzés. A bőraljában vagy az irharétegben található a hajhagyma, amelyet a hajszemölcs táplál. A hajszemölcshöz futó idegek és vérerek biztosítják a hajszemölcs felett található mátrixsejtek ellátását. A mátrixsejtek hám eredetűek, azonos tulajdonságúak, mint a bazális réteg sejtjei. Osztódásuk hatására jön létre a szőr: - szőrszál kutikulája( kutikula), -szőrszál kéregállománya( kortex), - szőrszál velőállománya( medula).

A szőrszál anyaga a keratin. A szőr három fő rétegből áll:

    -1. Szőrszál kutikulája: ez egy külső kéreghártya, amelynek feladata a szőrszál védelme. Többrétegű pikkelyes réteg, sejtjei cserépszerűen fedik egymást. A rétegek között képlékeny massza az úgynevezett: kitt található. Ennek nagy a vízmegkötő és duzzadó képessége, vegyszer hatására,pl: szempilla festésnél felpuhul.       

    -2. Szőrszál kéregállománya: Ez a hajszál főtömege, kb 80%- a keratin szálakból áll. A keratin szálacskák képzeletbeli hengerpalást mentén helyezkednek el.(villanyszerelő drót). Három elemi keratin szálacska alkotja a protofibrillumot. 11 protofibrillum alkotja a mikrofibrillumot. A protofibrillumok között kocsonyás állomány van. Elhelyezkedésük olyan, mint a kábeltömegeknek. A mikrofibrillumok között is kocsonyás állomány van. A szőr illetve a haj vastagságát a mikrofibrillumok mennyisége adja. A kocsonyás alapállomány víztartalma nagy, de ez vegyszerek hatására csökken. Ilyenkor a szőrszál, vagy hajszál rugalmatlanná válik. A kocsonyás állományban található melanin is, amely a hajszál színét adja. A mikrofibrillumokat és a kocsonyás állományt keratin veszi körül, ami a szőr külső részét adja.                                                               

    -3. A szőrszál velőállománya: a szőrszál belső részét adja. Sejtjei a papilla felett keletkeznek. A hajszál keresztmetszetének alapja: egyenes szálú hajnak: kör, hullámos hajnak: óvális, göndör hajnak: piskóta

Testünket a testtájaknak megfelelően rövidebb vagy hosszabb, különböző vastagságú szőr borítja. Az egész testet beborító vékony szőrszálakat piheszőrnek, vagy lanugónak nevezzük. A fej bőrét betakaró, hosszú, vastagabb szőrszálak összessége a ha. A nemi érés után kifejlődő szőrszálakat nemi szőrzetnek nevezzük. Bár az egyes szőrtípusok különböző méretűek, felépítésük azonos. Szőrzet nem található a talpon, tenyéren, ajakon és körmön. A szőr fejlődése még a méhen belüli születés előtti prenatális korban megkezdődik, valamennyi szőr szőrtüszőben foglal helyet.

A hám benyomódásából lesz a szőrtüsző. A benyomódásban is megtalálhatók a rétegek. A szőrtüsző enyhén fogazatos, belekapaszkodik a szőrbe. A szőrtüsző legalján vannak a mátrix sejtek, amelyből keletkeznek a szőrszálak. 45 fokos szögben helyezkedik el.

A csőszerű szőrtüsző legalján három, egymástól jól elkülönülő réteg figyelhető meg: a külső és belső gyökérhüvely, valamint a kutikula.

A külső gyökérhüvely a bazális és a tüskés rétegből keletkezett, a belső gyökérhüvely az elszarusodó rétegeknek, a szemcsés és a fénylő rétegnek felel meg. A kutikula, amelyet kéreghártyának vagy bőröcskének is nevezünk, fogazatszerűen kapcsolódik a hajszálhoz. A kutikula a bőr szarurétegével rokon, a belső gyökérhüvely és a kutikula csak a szőrtüsző alsó szakaszában fordul elő, a felszín felé haladva fokozatosan eltűnik. A bőr felszívó szerepe szempontjából ennek nagy jelentősége van, mert hatóanyagokat a bőr mélyebb rétegeibe a szőrtüsző nyílásain keresztül könnyen be tudjuk juttatni, mert a barrier funkció csak a vízben oldódó anyagokkal szemben érvényesül.

A bőraljában a belső gyökérhüvely kiboltosodásából keletkezik a hajhagyma, amely a kötőszöveti eredetű hajszemölcsöt veszi közre. A hajszemölcshöz vérerek és idegek futnak, sok vérér van a hagyma körül és alatt, az táplálja. A hajszemölcs feletti részen gyors osztódásra képes alapsejteket figyelhetünk meg, amelyeket mátrixsejteknek is nevezünk. A mátrixsejtek hám eredetűek, azonos tulajdonságúak, mint a bőr hámrétegének bazális sejtjei. Tápanyagellátásuk függ a hajszemölcs vérellátásától. A mátrixsejtek feladata a szőrszálak képzése. A mátrixsejtek osztódása nem folyamatos. Ha a szőrszálak egy bizonyos hosszúságot elérnek, a mátrix sejtek beszüntetik osztódásukat. Ekkorra a sejtek jelentős része levállik a hajszemölcsről, kis sejtcsoportot hátrahagyva a szőrszállal együtt a szőrtüszőben felfelé vándorol, a szőrszál vége legömbölyödik, külső hatásokra könnyen távozik. A szőrváltás három fázisban történik: anagén, katagén és telogén. 

Anagén szakasz( növekedési fázis): Fokozatosan osztódnak a mátrixsejtek, a meglévő ép szőrszál növekszik. Ebben a fázisban célszerű epilálni( végleges szőrtelenítés) 

Katagén szakasz( átmeneti fázis): A szőrszál leválik a papilláról és eléri a faggyumirigyet. A mátrixsejtek megszüntetik a működésüket, nem nő a szőr, ez a szakasz egy- két napos max egy hetes.

Telogén szakasz( nyugalmi fázis): A mátrix sejtek újraosztódnak, megindul az új szőrszál keletkezése, a régi szőrszál kilökődik.

            Erek és idegek nem találhatóak. Táplálása az irharétegből történik, vagy kívülről ozmózis és diffúzió útján.     Öt alrétegből áll:

                           - szaruréteg (stratum corneum)

                           - fénylőréteg (stratum lucidum)

                           - szemcsés réteg (stratum granulosum)

                           - tüskés réteg (stratum spinosum)

                           - bazális réteg (stratum basale)

  Szaruréteg (stratum corneum):

 Több sejtsoros réteg, laphámsejtek alkotják. A sejteknek sejtmagjuk nincs és a felszín felé egyre lazábban helyezkednek el. Kén tartalmú váz fehérje a keratin. A keratin a külső hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. Vízben nem oldódik, de víz hatására duzzad. Csak fehérjebontó enzimek: lúgok és savak oldják. A keratin hidratált állapotban van jelen. Ezt a hidratációt a vízmegkötő faktoroknak köszönheti.A bőr felszínén megtalálható a bőrfelszíni emulzió. Bőrfelszíni emulzió (hidrofil lipid): vizes, zsíros réteg, a szervezet első védelmi vonala, V/O típusú emulzió( víz az olajban emulzió). Két fázisból áll: - vizes fázis(verejték), - zsíros, olajos fázis( 97%- át a faggyú adja és 3%- át adja a szaruzsír, más néven ceramid( a rétegek közt lefolyt malter). a ceramid emulgeálószer= a zsíros és a vizest összeköti.

Fénylőréteg(stratum lucidum):

Egyrétegű laphámsejtek alkotják, sejtmagjuk nincs. Kéntartalmú vázfehérje az eleidin, ami fényvisszaverő anyag, segíti a bőr napsugárzás elleni védelmét is. Polarizált réteg, az az kifelé negatív, befelé pozitív  töltést mutat( barier réteg). Ez a réteg nem minden testtájon van jelen.

Szemcsés réteg( stratum granulosum):

Egyrétegű laphámsejtek alkotják. Zsugorodott sejtmagjuk van. Sejt közötti állományban apró szemcsék láthatók, a kéntartalmú fehérje a keratohiatin.

Tüskés réteg (stratum spinosum):

Többrétegű köbhámsejtek építik fel, lazán helyezkednek el egymáshoz képest. Kéntartalmú fehérje a tonofibrillum. A köbhámsejtek között kalcium ionok és különböző negatív ionok találhatók. Ha a negatív ionok felhalmozódnak, akkor a kalciummal vízben nem oldódó vegyületet képeznek, amelyek kellemetlen bőrpírt, viszketést, korpapikkelyeket okoznak. A köbhámsejtek sejtfal megvastagodása az úgynevezett dezmoszóma....(ezek biztosítják a sejtek közötti összetartást. Ebben a rétegben találhatóak az úgynevezett Langerhans- sejtek, melyeknek nagy szerepük van a védekező rendszerben. Fagocitáló sejtek, ami azt jelenti, hogy bekebelezik a hámrétegbe került kórokozókat, sejttörmelékeket, vegyi anyagokat.

Bazális réteg( stratum basale):

Sejtmagot tartalmazó, szorosan egymás mögött elhelyezkedő henger hámsejtekből álló réteg, amely az irharéteg határán a papilláris membránon  helyezkedik el hullámvonalban. Kéntartalmú fehérjéje a tonofibrillum. A henger hámsejtek közé pigmentsejtek az az melanociták vannak beékelődve. A melanociták adják a bőr színét. A melanociták a festékképző sejtek, amelyekben a bőr festékanyaga a melanin termelődik. Körülbelül 27- 28 nap mire a bazális réteg hámsejtjeiből szarupikkely lesz.

Ez az első bejegyzés, amit automatikusan hoztunk létre. Vázlatban van, így csak a blogod tagjai láthatják. Próbáld meg átszerkeszteni, ha sikerült akár törölheted is és kezdődhet a blogolás.

Kérdéseket és észrevételeidet a support@blog.hu címre tudod elküldeni. Jó blogolást!

A blog.hu csapata